Burdzs Kalifa | |
Korábbi nevek: Burdzs Dubaj | |
Cím | ![]() |
Építési adatok | |
Építés éve | 2004. szeptember 21. - 2010. január 4. |
Felhasznált anyagok | beton, betonacél |
Tervező | Adrian Smith |
Építész(ek) | Skidmore, Owings és Merrill |
Vállalkozó(k) | Samsung C&T (fő) Besix és Arabtec (másodlagos) Felügyelet-tanácsadási mérnök és építész, Hyder Consulting Építési projektigazgató, Turner Construction Grocon[2] Tervezők, Bauer AG és Middle East Foundations[2] Liftvállalkozó Otis[2] VT tanácsadó Lerch Bates[2] |
Kivitelező | Emaar |
Építési költség | 1,5 milliárd $ [1] |
Hasznosítása | |
Felhasználási terület | irodák, lakások, szálloda |
Alapadatok | |
Magassága | 828 m |
Teljes terület | 334 000 m² |
Egyéb jellemzők | |
Emeletek száma | 160 |
Nevezetességei | a világ legmagasabb építménye |
Különlegességek | szökőkútrendszer a torony előtt zenei aláfestéssel |
Elhelyezkedése | |
A Burdzs Kalifa (magyarul: Kalifa-torony [برج خليفة]; korábbi nevén Dubaj-torony, azaz Burdzs Dubaj) egy szupermagas felhőkarcoló az egyesült arab emírségekbeli Dubajban. Jelenleg a világ legmagasabb épületének számít 828 méteres magasságával, több mint 300 méterrel megelőzve a Taipei 101-et, a jelenlegi másodikat. Átadása 2010. január 4-én volt.[3]
Tartalomjegyzék
|
Az új, 2 km²-es belvárosi negyed építésére szánt 20 milliárd dollárból több mint 4 milliárd jutott az Adrian Smith által tervezett monumentális épületre. Az építkezés 2004. szeptember 21-én kezdődött el. Az eredeti elképzelésnél valamivel később került sor az átadásra, mivel a 2004-es tervekhez képest a burkolatokat sokkal modernebb és fényűzőbb anyagokra cserélték, illetve a belső tereket még esztétikusabban és praktikusabban alakították ki. Az építkezést a dél-koreai Samsung Engineering & Construction indította, amely a Petronas-tornyok és a Taipei 101 toronyház kivitelezésében is részt vett.
A fő tartószerkezet, 192 db 50 méter mélyre ásott pillér 45 ezer m³ vasbetonból áll. A teljes műhöz hozzávetőlegesen 330 ezer köbméter betont és 39 ezer tonna betonacélt használnak fel, 22 millió munkaóra alatt.
Ahogy az építkezés haladt, egyre nagyobb nehézséget jelentett a szükséges betont a megfelelő magasságba pumpálni. Az eddigi rekordot az olaszországi Riva del Garda vízerőmű építkezése tartotta, ahol ez 532 méter volt. A dubaji toronynál 2007 novemberében lépték át a 601 méteres magasságot e tekintetben. A szélsőséges időjárás miatt speciális összetételű betonra volt szükség, ami elviseli a napközben akár 50 °C-os hőmérsékletet, ugyanakkor kibírja az épület tömegéből adódó nyomást. Ennek érdekében jeget adagoltak a mixtúrába, és többnyire éjjel öntötték, amikor hűvösebb és párásabb az idő, így egyenletesebben oszlott el az anyag.
Az alaprajz a pókliliom (Hymenocallis) háromlevelű absztrakt verziójára hasonlít, és iszlám építészeti jegyeket is tartalmaz. A három sziromszerű elem egy központi mag köré került. Lentről haladva minden szirom spirálszerűen kisebbedik a torony tetejéig, így csökkentve ezzel a torony átmérőjét, melynek legmagasabb pontja 1,2 méteres kilengéssel bír.
A 142 ezer négyzetméter csillogó burkolatot javarészt alumíniumból és rozsdamentes acélból alakították ki úgy, hogy ellenálljon az extrém magas hőmérséklettel járó időjárási viszonyoknak. Az összesen 160-ból az első 37 emeleten Armani-hotel lesz, melyet Giorgio Armani tervei alapján dekorálnak ki. A 45. és 108. emelet között mind a 700 privátapartman gazdára talált az értékesítés megkezdését követő 8 órában. A 123. és 124. emeleteket kivéve, ahol kilátó üzemel majd, a további szinteket irodaként kívánják hasznosítani. Az emeletek közötti közlekedésről 56 db, egyenként 42 személyes lift gondoskodik, 18 m/s-os sebességgel.
Az épület mellé 6600 fényforrás és 50 projektor megvilágította rekordméretű szökőkútrendszert álmodtak. A 275 méter hosszú műremek 150 méteres magasságba lövi majd fel a víznyalábokat, zenei aláfestéssel kísérve, 217 millió dollárért.
Ezek a csúcsok azonban nem hivatalosak az épület elkészültéig.
Szavazás